Tagvárosaink

Baja, Bács-Kiskun vármegye déli kapuja, a Duna-parti kereskedelem, a hajózás és a halászat egyik történelmi központja.
A város sokszínű kulturális örökségét évszázadok óta együtt élő magyarok, németek, szerbek, horvátok és bunyevácok formálták, hagyományaik pedig ma is meghatározzák Baja sajátosságát, egyediségét.
A város egyik ékköve a Sugovica, amely nemcsak festői szépségével varázsolja el az itt élőket és az idelátogatókat, hanem kiváló lehetőségeket kínál a vízi sportok, a kajak-kenu és a horgászat kedvelőinek.
A természet és a városi élet harmóniája itt különösen érezhető: a Petőfi-sziget zöldövezete, a Duna-parti sétányok és a Sugovica menti hangulatos vendéglátóhelyek mind hozzájárulnak Baja egyedi karakteréhez.

Békéscsaba a Dél-Alföldön, a Körösök vidékén található, Békés vármegye székhelye. A város dinamikusan fejlődik, és gazdaságilag, kulturálisan, oktatásilag és sportélet szempontjából is meghatározó a régióban. Az M44-es gyorsforgalmi út és a fürjesi elkerülő megépítése révén még könnyebbé vált a vármegyeszékhely elérhetősége.

Debrecen Magyarország második legnagyobb városa – nem csak hazai, de európai léptékkel mérve is számos vonatkozásban regionális központ. Legalább fél évezreddel ezelőttre nyúlnak vissza azok a gyökerek, melyek gazdasági, oktatási, kulturális, hitéleti szempontból fontossá tették és kiemelték a környező települések sorából. Ezeken a területeken pozícióit szilárdan őrzi, folyamatosan megújítja és erősíti. 

Gazdaságának szereplői között ugyanúgy megtalálhatók az itt hagyományosnak számító élelmiszeripari vállalkozások, mint a világ élvonalába tartozó csúcstechnológiák előállításával foglalkozó cégek. 

Dunaújváros a Mezőföld délkeleti szélén, a Duna jobb oldalán, a Pentelei-löszparton terül el, Budapestről 67 km-re. A főváros felől a 6-os úton és vasúton, Székesfehérvár felől a 62-es autóúton közelíthető meg. A 150 m tengerszint feletti magasságban települt várost keleten a Duna mintegy 10 km-es szakaszon határolja, nyugatról pedig szelíd dombvidék övezi. Északon a patakok szabdalta mélyebben fekvő részen helyezkedik el Dunaújváros óvárosa, a Pentele városrész, mely a hajdani Dunapentele évszázadok óta beépített belterületi részét jelenti.

Eger Magyarország egyik legszebb és legjelentősebb történelmi városa, amely a Bükk hegység lábánál fekszik. Tetten érhető itt Szent István király országépítő szándéka, aki a tíz püspökség egyikének székhelyévé is tette. Az egyik legismertebb nevezetessége nemzeti emlékhelyünk, az Egri vár, amely az 1552-es török ostrom hősies védelméről vált híressé. Eger barokk építészetének kiemelkedő példája az Egri Bazilika, amely az ország egyik legnagyobb temploma, a városban található minaret pedig az Oszmán Birodalom legészakibb európai emléke. Eger nemcsak történelmi, hanem borászati központ is. A Szépasszony-völgy híres borospincéiben kóstolhatjuk meg az egyik legismertebb magyar vörösbort, a Hungarikumok közé emelt Egri Bikavért. 

Érd, a legfiatalabb város

Közel 80 ezer fős lakosságával Érd a fővárosi agglomeráció és a Budapestet körülölelő Pest vármegye legnépesebb városa. Az ország települései között a 11. helyen áll a népességét tekintve, a 10. legnagyobb vidéki város. Ugyanakkor fiatal település, lakóinak átlagéletkora 35-36 év. Évente 700-750 gyermek születik Érdre. Nem véletlen, hogy 8 általános és 5 középiskola működik a városban.

A település lakossága az 1920-as évek óta folyamatosan növekszik, az 1970-es években „Európa legnagyobb faluja” címkével illették. Városi rangra 1978-ban emelkedett, a megyei jogú város címet pedig 2006-ban nyerte el.

Esztergom Magyarország első városa, a festői Dunakanyar fővárosa. Sok kitüntető cím mellett a legtöbben Szent István városaként említik. Méltán, hiszen az első királyunk születési helye, akit Szent Adalbert püspök itt keresztelt meg, és a koronázása is városunkhoz kötődik. Ő alapította az esztergomi érsekséget, amely a magyar katolikus egyház központja lett. Itt működött az ország első pénzverdéje.

A kisalföldi vármegyeszékhely, Győr lendületes, dinamikusan fejlődő város, mely folyamatos megújuláson ment keresztül az elmúlt években. Egyszerre adja egy pezsgő nagyváros és egy nyugalmat árasztó kisváros élményét, ahol kifejezetten jólesik elidőzni néhány napig. Érdemes betérni a szelíd környezetben fekvő, patinás, sokszínű városba, ahol természeti, kulturális, építészeti értékek sora ötvöződik egymással.

A rendszerváltás óta Hódmezővásárhely jövőbeni fejlődése az élhetőség jegyében körvonalazódik: az elmúlt időszakban megvalósult infrastrukturális fejlesztések jelentősen átalakították a város megjelenését, a kulturális és a művészeti élet is töretlen fellendülést mutat. Kiemelkedően fontos, hogy Hódmezővásárhely olyan feltételeket teremtsen polgárai számára, amelyek biztosítják a kellemes és kulturált kikapcsolódás, a minőségi városi élet lehetőségét.

Kaposvár a város, ahol a művészet, a történelem és a természet tökéletes harmóniában találkozik! Minden utcán, téren és parkban felfedezhető valami különleges – legyen az egy szecessziós épület, egy hangulatos kávézó vagy egy történelmi emlék.

Nem véletlenül hívják Kaposvárt a festők városának. Rippl-Rónai József itt alkotta meg egyedi stílusú műveit, és az ő öröksége ma is inspirációt ad a művészek számára. A város kulturális élete kiemelkedő: a Rippl-Rónai Villa és a belváros szobrokkal teli sétálóutcája igazi művészeti élményt kínál, miközben a Csiky Gergely Színház minőségi előadásokat biztosít az érdeklődőknek.

Kecskemét, az ország szívében fekvő, dinamikusan fejlődő megyei jogú város, ahol a hagyomány és az innováció találkozik. A szecesszió városaként épített öröksége egyedülálló, ikonikus épületei közé tartozik a Városháza, a Cifrapalota és az egykori Luther-palota. Gazdasági motorja az autóipar, az agrárium és a kreatív iparágak, míg a Neumann János Egyetem a duális képzés élenjárója. Kiemelkedő kulturális életét világszínvonalú intézmények (pl. Kodály Intézet, Nemzetközi Kerámia Stúdió, rajzfilmstúdió) teszik egyedivé, míg számos múzeuma interaktív és látványos tárlatokkal várja a látogatókat. A Városházán kialakított látogatóközpont hiánypótló helytörténeti anyagával Kecskemét múltját és jelenét is bemutatja. Az elmúlt évek városfejlesztései tovább növelték vonzerejét.

Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye székhelye, Magyarország egyik legnépesebb városa, lakosságszáma 2025. márciusának elején körülbelül 142 900 fő volt. Az őskori leletek tanúsága szerint a város története több mint 70 000 évre nyúlik vissza. A Szinva patak völgye a középkorban fontos kereskedelmi központ volt, Miskolcz 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A Bükk hegység lábánál elterülő település jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik, viszont a rendszerváltást és a nehézipar leépülését követően új utakat keresett.

Nagykanizsa délnyugat-magyarországi város, stratégiai fekvésének köszönhetően kiemelt szerepet játszott a történelem során, és ma is meghatározó földrajzi fekvése. Már a római korban is fontos útvonalak kereszteződésében helyezkedett el, a török hódoltság idején pedig jelentős végvárként funkcionált, védelmezve a Dunántúlt. Hagyományai szorosan összefonódnak az olajiparral, hiszen a 20. században a város az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázkitermelő központja lett, de meghonososdott itt bútor- és fényforrásgyár, mely a világot látta el, de híressé tette a vízkezelés és a gépgyártás is, nem is beszélve a sörgyártásról. A történelmi belvárosban megcsodálhatóak a város múltját idéző régi épületek, amelyek a mai napig őrzik Kanizsa egykori hangulatát.

Nyíregyháza az ország északkeleti részén, három határ ölelésében fekvő vármegyeszékhely, ahol az elmúlt években kiemelkedő növekedést ért el a vendégforgalomban.

A város legfőbb turisztikai vonzereje Sóstógyógyfürdő, amely híres gyógyvizes fürdőiről, rekreációs lehetőségeiről és családbarát programjairól. Itt található többek között az Aquarius Élményfürdő (termál-, élmény- és szaunavilága garantálja a tökéletes kikapcsolódást minden korosztály számára); a Nyíregyházi Állatpark (háromszor - 2015, 2018, 2021 - is Európa legjobb állatkertjének választottak); a Sóstói Múzeumfalu (Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi Múzeuma); tavasztól őszig pedig Magyarország egyik legnagyobb zenélő szökőkútja látványos fény- és vízjátékokkal kápráztatja el a látogatókat.

Pécs Baranya és a régió nagymúltú központja. Már a késő római korban tartományi székhely és a korai kereszténység központja volt, Sopianae néven. 1367-ben Pécsett alapították hazánk első egyetemét. A város mai arca számos kulturális réteget visel magán, épített örökségében nagy része van a keresztény és török kultúrának, míg az iparosodás korából a bányászat örökségét ápolja a város közössége.

Pécs büszke gazdag múltjára, kulturális sokszínűségére, a nagyszámú itt élő nemzetiségre és máig őrzött befogadó szellemiségére. Ennek is köszönhető, hogy a magyar városok közül itt működik a legtöbb, szám szerint 11 nemzetiségi önkormányzat.

Salgótarjánt 1922-ben nyilvánították várossá, 1950-től Nógrád vármegye székhelye, 1994-től megyei jogú város. 33 ezres népességét tekintve Nógrád vármegye legnagyobb városa, egyben Szekszárd után a második legkisebb megyeszékhely Magyarországon.

Nevében a Salgó szó a közeli Salgó várra utal, mely név a salgó (jelentése: ragyogó, fényes) melléknévből származik. A Tarján a honfoglaló magyar törzsek egyikének a neve volt, mely ótörök eredetű szó, jelentése fejedelem, alkirály.

Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A város egyesíti magában a múltat és a jelent, hidat alkotva az ország és nyugati szomszédai között, kaput nyit a hozzánk látogató belföldi és külföldi vendégek előtt, akik napjainkban az M85-ös gyorsforgalmú úton biztonságosan és gyorsan jutnak el Sopronba.
A város lakói híresek lakóhelyükhöz való hűségükről is. Ezt jelképezi a Sopron szimbólumán, a Tűztorony déli oldalán található Hűségkapu, mely az 1921-es népszavazás emlékét idézi fel.

Szeged Magyarország egyik legszebb és legélhetőbb városa, mely gazdag történelmi múlttal és építészeti emlékkel, valamint pezsgő kulturális élettel és dinamikusan fejlődő gazdasággal büszkélkedhet. A várost gyakran nevezik a „napfény városának” is, hiszen az országban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma. Szeged igazi fesztiválváros: a Szegedi Szabadtéri Játékok már 1931 óta varázsolja el minden nyáron a közönséget, tízezreket vonz a városba a májusi Szegedi Borfesztivál és Hídi Vásár, a Szegedi Ifjúsági Napok pedig az ország legrégebbi és legkedveltebb könnyűzenei fesztiválja. Szeged a régió gazdasági, oktatási és tudományos központja. Itt építi fel a világ legnagyobb elektromos-autó gyártója, a BYD az első európai gyárát.

Székesfehérvár a Közép-Dunántúli régió központja, Fejér vármegye székhelye. Évszázadokon át volt az ország fővárosa, magyar uralkodók koronázó- és temetkezőhelye, meghatározó szerepet játszva Magyarország történelmében, Szent István államalapítása óta. A város gazdag múltját számos országosan és európai szinten is ismert, gyakran látogatott műemlék és kulturális emlékhely őrzi: a történelmi, barokk óváros, a Nemzeti Emlékhely, a Szent István-székesegyház vagy épp a Városház téren található „Országalma”, mely egyben a város egyik legismertebb szimbóluma.

Szekszárd – A bor és kultúra városa

Szekszárd, Tolna vármegye székhelye, Magyarország egyik legrégebbi és legnevesebb borvidéki városa. A város a Sárköz kapujában, a dombok ölelésében terül el, ahol a borászat hagyománya több mint kétezer évre nyúlik vissza. 

Szekszárd egyik legismertebb szülötte Babits Mihály, a híres költő, akinek szülőháza ma emlékházként működik, betekintést nyújt a költő életébe és munkásságába. Szomszédjában, az Irodalom Házában Mészöly Miklós és Baka István hagyatékát ápolja a város. 

Szolnok az Alföld szívében, a Tisza partján fekvő város, gazdag történelemmel és pezsgő kulturális élettel. Híres vendégszeretetéről, természeti szépségeiről és egyedi hangulatáról.
A Tiszavirág híd, Európa egyik leghosszabb gyaloghídja lenyűgöző látványt nyújtva köti össze a belvárost a Tiszaligettel. A RepTár interaktív repülőmúzeuma izgalmas élményekkel várja a kicsiket és nagyokat egyaránt, a Tisza-parti sétányok és parkok hangulatos sétákra csábítanak, a kulturális események, fesztiválok és színházi előadások pedig minden korosztály számára tartalmas és vonzó programokat kínálnak. A város a gasztronómia ínyencei számára is kedvelt célpont a különleges halételek és a csak itt megkóstolható híres habos isler miatt.

Szombathely Magyarország egyik legrégebbi városa, amely gazdag történelmével és kulturális örökségével várja az idelátogatókat. Története egészen a római korig nyúlik vissza, amikor Claudius császár Kr. u. 43-ban alapította Savaria néven. A település gyorsan Pannonia provincia egyik legfontosabb központjává vált, amelyet virágzó kereskedelem és fejlett úthálózat jellemzett. Savaria jelentőségét az is mutatja, hogy itt született Szent Márton, a későbbi tours-i püspök, akinek emléke ma is él a városban.

Tatabánya Komárom-Esztergom vármegye székhelye, Magyarország jelentős ipari és gazdasági központja. A Vértes és a Gerecse lábánál fekvő város gazdag bányászati múlttal rendelkezik, hiszen hosszú évtizedeken át a szénbányászat határozta meg fejlődését. A bányászat megszűnése után Tatabánya sikeresen alakult át modern ipari központtá; ipari parkjába számos nemzetközi cég települt be, amelyek összesen 12 ezer embernek adnak munkát.

Veszprém és az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím összefonódott az elmúlt években: a 2023-as eseménysorozatnak köszönhetően jelentős fejlődésen ment át az 56 ezer lakosú Közép-dunántúli megyei jogú város. Az élet jól érezhetően felpezsdült, de ahogy Porga Gyula polgármester fogalmaz: mindez nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy a város a kulturális-kreatív-ipari fejlődésnek köszönhetően 2030-ig Európa legélhetőbb városainak toplistájára kerüljön a hasonló méretű városok között.

Veszprém több címet is büszkén visel az Európa Kulturális Fővárosa mellett: Szent István felesége, Gizella tiszteletére a Királynék Városa és az UNESCO – A zene városa címet is kiérdemelte. 

Zalaegerszeg hazánk egyik legerdősültebb vármegyéjének székhelye, egyike Magyarország legzöldebb, legvirágosabb városainak. A dombok és erdők ölelésében található település gazdag kulturális és természeti értékei, sajátos gasztronómiája, hagyományai, vendégszerető lakossága igazán sokszínűvé, vonzóvá teszi a turisztikai kínálatát.  Zalaegerszeg az utóbbi időszakban gyarapodó várossá vált, régen volt annyi fejlesztés a településen, mint az elmúlt tíz évben.