Veszprém és az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím összefonódott az elmúlt években: a 2023-as eseménysorozatnak köszönhetően jelentős fejlődésen ment át az 56 ezer lakosú Közép-dunántúli megyei jogú város. Az élet jól érezhetően felpezsdült, de ahogy Porga Gyula polgármester fogalmaz: mindez nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy a város a kulturális-kreatív-ipari fejlődésnek köszönhetően 2030-ig Európa legélhetőbb városainak toplistájára kerüljön a hasonló méretű városok között.
Veszprém több címet is büszkén visel az Európa Kulturális Fővárosa mellett: Szent István felesége, Gizella tiszteletére a Királynék Városa és az UNESCO – A zene városa címet is kiérdemelte.
A magyar állammal szinte egyidős Veszprémet - és elsősorban annak belvárosát - a régi korok szellemisége minden négyzetméteren átjárja. De nemcsak a falak és a műkincsek őriznek felbecsülhetetlen értékeket, hanem Veszprém folyton megújuló, aktív kulturális életével megannyi művészeti ágban jeleskedik és alkot maradandót nap mint nap.
A hamarosan szinte teljesen megújuló Várnegyed a vallási-egyházi értékek mellett egyedülálló turisztikai vonzerőt képvisel, amelyben jól megférnek az erős nemzetközi kitekintéssel szervezett gyakran változó kiállítások a Várbörtön kiállítással és a Bakony páratlan panorámájával.
A város modern arcát ma már nemcsak a lakótelepek és a húszemeletes toronyház határozza meg, hanem az EKF idején megújult épületek is formálják, az ActiCity, a Foton, a CODE, vagy a Gyárkert.
Az épített kulturális örökségen és a veszprémi művészek alkotásain túl, Veszprém egyedülálló természeti adottságai is többszöri visszatérésre csábítanak. A város izgalmas részletei elvarázsolják a látogatókat, legyen szó akár valamelyik nyári zenei fesztiválról, vagy egy kiállításról, esetleg egy színházi előadásról vagy éppen egy látogatásról a Veszprémi Állatkertben; a megújult kultúrbisztrókkal és a jól bevált éttermekkel Veszprém már régen sokkal több, mint egy egynapos kirándulás helyszíne.
Veszprém egyértelműen a Bakony-Balaton térség gazdasági motorja is, amelyet az autóipar mellett, a Pannon Egyetem szellemi tőkéje vezérel, miközben a város jól felépített stratégiával kulturális-kreatív ipari régióként határozza meg jövőképét.